Anyáméknál vagyunk, éjszaka van. Kurva lakásfelújítás húzódik. 1 hónapra terveztük maximum, most járunk 3-nál. Jó lenne már a saját ágyunkban aludni. Alszok, de érzem, hogy néz. Fura érzés, mert tudom, hogy alszok, de azt is érzem, hogy valami szokatlan, és szinte éget a tekintete. Nagy nehezen kinyitom a pilláimat, és olyan széles vigyor húzódik az arcán, amit még nem láttam. A fülétől az én fülemig ér a mosolya. Ragyog az arca. Érzem, hogy valami lesz. Mondom mi a helyzet? Minden oké? Miért nem alszol? Elmeséli, hogy nem bírta ki, és muszáj volt kimennie a wc-re, megcsinálni a tesztet. Na mondom, és mi a helyzet? Eredmény? POZITÍV, mondja, és már akkor ugrik is a nyakamba, én is örülök, talán a könnyem is kicsordult, pedig nemrég még aludtam. Egy fura érzés vesz hatalmába, de még nem tudom mi ez. Ölelem úgy, hogy majd összeroppan, és meg vagyok róla győződve: minden rendben lesz. Az én hátamon 20 köbméter fát eddig is fel lehetett aprítani, mostantól ezt megsokszorozom.